A munkaviszony alapszabályai a Munka Törvénykönyve szerint

A munkaviszonyra vonatkozó alapvető szabályokat a Munka Törvénykönyve (az 1992. évi XXII. törvény, röviden Mt.) tartalmazza. A törvényt hatálybalépése óta számos alkalommal módosították, ezért mindig a hatályos szöveget érdemes megnézni. Az alábbi összefoglaló a 2003 nyarán érvényes szabályokat mutatja be, nem helyettesíti a jogi tanácsot.

A munkáltató és a munkavállaló jogait és kötelezettségeit a törvényen kívül a kollektív szerződés és maga a munkaszerződés is szabályozhatja. A kollektív szerződés a munkavállalóra nézve kedvezőbb szabályokat is megállapíthat, mint a törvény.

A munkaszerződés

A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, amelyet írásba kell foglalni. Ennek a munkáltató a felelőse. A szerződésben a felek kötelezően megállapodnak

• a munkavállaló személyi alapbéréről,
• a munkakörről,
• és a munkavégzés helyéről.

A munkaviszony főszabályként határozatlan időre jön létre. Határozott idejű szerződés legfeljebb öt évre köthető. A két forma különbségeiről külön írtunk.

Próbaidő

A felek a szerződésben próbaidőt köthetnek ki. Ennek tartama főszabályként harminc nap, de a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása hosszabb, legfeljebb három hónapos próbaidőt is megállapíthat. A próbaidő alatt bármelyik fél azonnali hatállyal, indoklás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt.

Munkaidő és pihenőidő

A teljes munkaidő napi nyolc óra. A munkavállalót a napi munkaidő alatt munkaközi szünet, két munkanap között pihenőidő, és hetente pihenőnap illeti meg. A rendkívüli munkavégzést, azaz a túlórát a törvény évente korlátozza, és pótlékkal kell díjazni.

Szabadság

Minden munkavállalónak naptári évenként húsz munkanap alapszabadság jár, amely az életkorral nő:

Ezen felül pótszabadság jár például a gyermekek után és bizonyos egészségügyi helyzetekben.

A munkaviszony megszűnése

A munkaviszonyt közös megegyezéssel, felmondással vagy rendkívüli felmondással lehet megszüntetni. A határozatlan idejű munkaviszonyt a munkavállaló indoklás nélkül felmondhatja, a munkáltatónak viszont meg kell indokolnia a felmondást.

A felmondási idő harminc nap. Ha a munkáltató mond fel, a felmondási idő a nála töltött idővel nő, legfeljebb kilencven napig. A felmondási idő legalább felére a munkáltató felmenti a munkavállalót a munkavégzés alól, és erre az időre is jár a távolléti díj.

Végkielégítés akkor jár, ha a munkáltató mond fel (vagy megszűnik), és a munkaviszony legalább három évig tartott. Összege a munkaviszony hosszától függ: három év után egyhavi, öt év után kéthavi, tíz év után háromhavi, tizenöt év után négyhavi, húsz év után öthavi, huszonöt év után hathavi átlagkereset.

Ha vita van

Munkaügyi vitában először érdemes írásban a munkáltatóhoz fordulni. Segítséget adhat a munkahelyi szakszervezet, a munkaügyi felügyelőség és a munkaügyi bíróság is. Bírósághoz fordulni a legtöbb esetben harminc napon belül lehet, ezért ne halogasd.