OLDALTÉRKÉP     KERESŐ
TANÁCSADÓKNAK
TANÁCSADÓK KLUBJA
ELŐADÁSOK
Időrend
Előadók szerint
PUBLIKÁCIÓK
SZAKIRODALOM
KÉPZÉSEK
KONFERENCIÁK
Fórum
NYITÓOLDAL \ TANÁCSADÓKNAK \ ELŐADÁSOK \ \ 2003.05.29 NYOMTATHATÓ VERZIÓ

2003. 05. 29.

Időpont: 10:30:00
Helyszín: MOM Művelődési Központ, XII. ker. Budapest, Csörsz u. 18. Emeleti tanácskozó

Program:

Dr. Bajka Gábor :A humán szolgáltatás jelene és jövőképe
Dr. Szilágyi Klára: A pálya- munkatanácsadás jelene, jövője. Új módszertani lehetőségek 

Előadások:

A humán szolgáltatás jelene és jövőképe

Elhangzott: a Tanácsadók Klubja 2003. 05. 29.-i összejövetelén.

Helyszín: MOM Művelődési Központ, XII. ker. Budapest, Csörsz u. 18. Emeleti tanácskozó
Előadó: Dr. Bajka Gábor

Tartalom:

Hazánkban a foglalkoztatási szolgálat modernizációja egy Phare program keretén belül indul meg a következő év januárjától. Ebben a programban húsz kísérleti kirendeltség vesz részt a Dániában és Svédországban megvalósított modernizációs folyamat mintájára. A többi munkaügyi központ modernizációjára pedig a kísérleti kirendeltségeken szerzett tapasztalatok alapján kerülhet sor.
A Dániában és Svédországban található rendszerek alapvető jellemzője, a hogy a kirendeltségeken igen fejlett információs rendszereket, adatbázisokat építettek ki, amelyeket könnyen elérhetővé, nyitottá tettek a munkakeresők, munkanélküliek és a munkáltatók számára egyaránt. Dániában fő törekvés volt, hogy a munkaügyi központokban korábban tapasztalt zártságot feloldják, mindent nyitottá, elérhetővé tegyenek, és így az információs rendszer önkiszolgáló jellegű használatával az emberek önmaguk is meg tudják oldani a problémáikat. Svédországban ennek az elképzelésnek valamivel enyhébb formája valósult meg.
A fent említett nyitott információs rendszer a munkaügyi központok szerkezetének átalakítását kívánta meg, ezért a kirendeltségek zömében önkiszolgáló, öninformációs területeket építettek ki. Amikor egy munkanélküli, vagy álláskereső a kirendeltségre megy, az első lépés, hogy saját magának kötelező felvinnie számítógépre az önéletrajzát. Az önéletrajzok egy általános ellenőrzést követően kerülnek be - az Internet útján is elérhető - önéletrajzi adatbankba. A járadékra, segélyre jogosult emberek regisztrációjának is ez az életrajz képezi az alapját. Az önéletrajz program hatalmas adatbázissal rendelkezik, könnyen kezelhető, és az otthoni adatfelvitelre is lehetőséget ad. A nyitottság mellett azonban igen nagy hangsúlyt fektettek az adatvédelemre, s így csak a megfelelő jogosultsággal rendelkezők juthatnak hozzá bizonyos adatokhoz. Az álláshelyek adatbázisába a munkáltatók vihetnek fel adatokat (üres állásokat, álláshelyeket, álláskereséseket), amelynek egyes részeit kontrollálják a kirendeltségen, majd ezt követően kerülnek be a rendszerbe. Ugyanilyen nyitott adatbázis működik a képzések területén is. A kirendeltségeken olyan gépeket alkalmaznak, amelyeket gyakorlatilag nem lehet elrontani. Az álló gépek előtt kb. 5-10 percet töltenek az ügyfelek, az ülő gépek előtt kb. 25-30 percet. Ezek a rendszerek azonban működő munkaerőpiaci térséget tételeznek fel, ahol kiegyenlített a munkaerőkereslet és kínálat, így valószínűleg Magyarországnak meg kell küzdenie majd azzal a problémával, hogy hogyan tudja ezt a szisztémát - különösen a leszakadó térségekben - alkalmazni. A kirendeltségi struktúra másik eleme az esetkezelés, azaz motivált ügyfelekkel együttműködési terv készítése, közvetítés, közvetítői beszélgetés, képzésbe irányítás, aktív eszközökbe való irányítás. Ez a rész gyakorlatilag a magyar munkaközvetítői feladatoknak felel meg. A harmadik lépcsőfok a tanácsadás, amely során a kevésbé aktív, nehezebb helyzetben levő, eltérő magatartású embereknek próbálnak segíteni. Mind a svéd, mind a dán kirendeltségek előrejelzést készítenek, három havonta a munkáltatókkal kitöltetett rövid kérdőívek alapján. A rövidtávú prognózisban a munkaköröket aszerint rögzítik, hogy mely területen van hiány, vagy többlet, ezek alapján adják a támogatásokat, sőt a képzésekre való jelentkezéseket is e kimutatás tükrében ítélik meg.. Mivel Dániában a munkaközvetítést áttolták egy önkiszolgáló rendszerbe, a munkaközvetítői munkakör gyakorlatilag megszűnt. A dán kirendeltségeken a munkanélküliekkel foglalkozó aktivizálási csoportot és a munkáltatókkal foglalkozó munkáltatói csoportot alkalmaznak. Svédországban három munkakör található meg a kirendeltségen: közvetítő, tanácsadó, pszichológus.
A fent említett országokban a munkaügyi központokban dolgozó ügyintézők egy évben kb.10%-nyi időt képzésben töltenek. Magyarországon a Phare programba belépett kirendeltségek munkatársai is részt vesznek majd képzéseken (értékrendszerről, technikákról stb), sőt érvényesülni látszik egy olyan törekvés is, hogy a tanácsadók számára folyamatos, "karbantartó" tanfolyamot biztosítsanak.

 

A pálya- munkatanácsadás jelene, jövője. Új módszertani lehetőségek

Elhangzott: a Tanácsadók Klubja 2003. 05. 29.-i összejövetelén.

Helyszín: MOM Művelődési Központ, XII. ker. Budapest, Csörsz u. 18. Emeleti tanácskozó
Előadó: Dr. Szilágyi Klára

Tartalom:

A Nemzeti Fejlesztési Terv szerint Magyarország egyik erőssége a folyamatosan javuló képzettségi szint. A kilencvenes években jelentősen csökkent a maximum 8 osztályt végzettek aránya, a középfokú végzettségűek aránya számottevően emelkedett, és a felsőfokú oktatásban résztvevők száma is 3,5 szeresére nőtt. Mindennek várhatóan erős munkaerőpiaci következményei lesznek. Azonban a képzettség szintjének növekedése nem jelenti feltétlenül, a hozzá kapcsolódó tudástartalom növekedését is.
A Nemzeti Fejlesztési Terv egy tudás alapú társadalom létrehozását tűzte ki célul, ami új szerepet jelent a tanácsadásban: magának a tanácsadónak kell a tanácskérőt segítenie abban, hogy a papírjai mögötti tudástartalmat valamilyen módon definiálni tudja. Az Európai Unióban a különböző iskolarendszerek együttélése csak úgy működhet, hogy ún. tudásdefiníciókat használnak. A tudásdefiníció nem csak informatikát és idegen nyelv tudást jelenti, hanem azt, hogy egy szakképzésen belül milyen kompetenciák, tudáselemek vannak. A kiegészítő képzéseknek is nyilván azért van súlya, mert ezek bizonyos tudástartalmat és tudáselemet újítanak fel, vagy bővítenek. Magyarországon jelenleg nem szerepel a tanácsadás fő vonalában az, hogy az tanácskérő szakmai kompetenciáját jellemző tudástartalmakat, tudáselemeket végigbeszéljük, definiáljuk, és sajnos kijelenthetjük, hogy bizonyos értelemben felkészültek sem vagyunk erre. Ha európai uniós összefüggésekben gondolkodunk, nem lehet más összekapcsoló esély, mint a tudás tanácskérő által megítélt minősége. A különböző iskolákban más-más módon oktatják az egyes szakmákat, ezekben a közös csak az lehet, hogy a végző tudja, hogy az elsajátított ismereteket milyen biztonsággal képes művelni, mennyire felkészült, azaz tisztában legyen vele, hogy valójában mit tud és mit nem tud.
A 2004-2006 időszak az Unióba való belépésre való felkészülés folyamata, amelyben az életminőség javulása megváltozása is megkezdődik majd. Az életminőség javulásának egyik eleme a szabadidő megnövekedése és annak hasznos eltöltése. Ez két módon kapcsolódik a tanácsadói tevékenységhez: újra kell gondolni minden ügyféllel kapcsolatban, hogy mi a munka és a szabadidő, illetve milyen a munka és a család viszonya. A szabadidő megszervezésével az adott kereteken belül lehetőség adódhat rövidebb képzéseken is részt venni pl. e-mailezni, varrni tanulni stb. A szabadidőben egy ilyen képzésen való részvétel kiemelést jelenthet a munkanélküli számára abból a szempontból, hogy használja a képességeit, holott közvetlen haszna a képzésből nem származik.
A magyarok erőssége a kreativitás, a továbbfejleszteni, ötletelni képes habitus. Azonban a pályázatokon való részvétel rendszerességet, tervezhetőséget követel meg. Ezért képessé kell válnunk egy folyamatnak a meghatározott pontján állni, előre tudni az éves programot, határidőket betartani stb. uniós polgárnak lenni azt is jelenti, hogy megtanuljuk a pontosságot, az ígéret betartását.
A tanácsadás területén is mindinkább szükségessé válik a szakmai adminisztráció kidolgozása, a rendelkezésünkre álló tudástartalom rendszerbe állítása. Fontos lenne továbbá azon tanácsadók akkreditált névsorának az elkészítése is, akik alkalmasak bármely munkaerőpiaci, humán szolgáltatás nyújtására. Ahhoz azonban, hogy 2006-ig megszülessen az akkreditációs tanácsadói rendszer és névsor, konstrukciókat kell találni az akkreditációra és továbbképzési szisztémát kell kialakítani, ahol a problémadefinícióra adott válaszokat és a különböző rendszereket is alkalmazni lehet. A következő években előtérbe kerülnek olyan problémák (társadalmi kirekesztődés elleni,- és az esélyegyenlőségért való küzdelem, az informatika alapú társadalom kialakítása, a nők speciális helyzetének javítása, foglalkoztatottság növelése), amelyekre a tanácsadóknak képesnek kell lenniük rendszerszerű válaszokat adni.

Kontakt Alapítvány :: Telefon: +36 (1) 439-0432 :: E-mail: kontakt@kontaktalapitvany.org